Váratlanul mentem haza.
A szobából furcsa hangokat, nyögéseket hallottam.
Belesve meglepődve láttam, hogy az én kicsi szeretett feleségem hiányos öltözékben kalimpáló lábakkal hánykolódik a kanapén, lábai között pedig szomszédunk ügyködik!
Vagyis hogy igencsak bassza nejemet!
Szemmel láthatóan mindketten nagyon élvezték!
Szégyenszemre eloldalogtam, mintha ott sem jártam volna.
Hazudnék ha azt állítanám, hogy sejtésem sem volt semmiről.
Tudtam, hogy az én kis egylövetűm gyakran kevés nejemnek. Próbáltam azzal segíteni, hogy hosszú előjátékkal, nyalakodással és mindenféle trükkökkel izgassam fel. Bevallom gyakran ezek sem segítettek.
De ez a mostani bizonyosság azért alaposan meglepett!
Pár nappal később a lépcsőházban összefutottam szomszédasszonyunkkal.
Most vettem csak észre igazán, hogy már jó ideje mennyire megváltozott, lehangolt és szótlanná vált.
-Sietsz? – szólítottam meg. – Mondanék valamit, vagy inkább lenne egy kérdésem. De ne itt kint. Igyunk egy kávét – invitáltam be.
Míg odakészítettem a kávét, szótlanul várakozva figyelt.
-Nem akarok nagyon beleavatkozni a dolgaitokba, de látszik rajtad, hogy valami bajod van. No de nem is ezt akarom mondani, vagy kérdezni. Tudsz arról, hogy a nejem és a férjed ….hogy viszonyuk van?
Elsötétült tekintete.
-Ne haragudj, de dolgom van- állt fel megremegve, és magamra hagyott!
Na én ebbe most alaposan beletenyereltem! -bosszankodtam magamban.
Pár nappal később megint összefutottunk.
-Bocsánatot kérek a múltkoriért! Faragatlan voltam! De én nem tudom csak úgy lenyelni, megoldani magamban….És hát kivel kellene ezt megbeszélnem?
-Tegyél oda egy kávét. Lepakolok és mindjárt átmegyek- mondta halkan.
Mire átjött, már a szobába készítettem a kávékat.
Mindketten zavarban voltunk.
Nem tudtam hol kezdjem, ezért egyből a középébe vágtam.
-Rajtakaptam őket. Azaz csak megláttam. Aztán eloldalogtam. Tudom milyen a nejem, én néha kevés vagyok neki. De mióta ez tart, azóta…szóval azért nekem is hiányzik, na.
-Ő meg engem hanyagol el teljesen- szólalt meg alig hallhatóan, fejét lehajtva. -De én sem akarok balhét csinálni belőle.
Aztán csak hallgattunk mindketten.
-Itt csinálták? Nézett körül lassan a szobában.
-Igen. Pont ott, ahol most ülsz.
Megremegett.
-És most? – emelte rám tekintetét.
-Nem tudom. De egyre jobban hiányzik az a kevés is.
-Nekem is.- sóhajtotta.
Megrándult lába, és babrálni kezdte ruhája alját.
Csak szemeimet figyelte, ahogy megmozdultam felé. De közben láttam, ahogy nagyon lassan tárulni kezdtek combjai.
-Én szeretném- mondtam halkan.
-Én is – felelte alig hallhatóan.
Elé térdelve kezeimet lassan csúsztattam végig combjain ruhája alatt.
Ágyéka forró volt, bugyija már nedves. Fenékét megemelve engedte, hogy lesimítsam róla.
Fejem, combjait puszilgatva dugtam ruhája alá, kezeimet pedig tovább csúsztatva melleit bontottam ki.
Nőiességének illatát magamba szívva puszilgatni kezdtem szemérmét, közben melleit cirógatva, érintgetve keményedő bimbóit.
Ekkor már felsóhajtva combjait szélesre tárta, utat engedve nyelvemnek szeméremajkai között kútjába!
Ahogy nejem szoktam előkészíteni, most az ő punciját nyalogattam szopogattam kényeztetve!
Hatalmas sóhajjal kísérve megremegett ágyéka!
– Ezt ő még így sohasem csinálta nekem!- nyöszörgött fel. -Ez nagyon csodálatos!
Kényelmesen folytattam, mert tudtam, most már hamarosan bekövetkezik első elélvezése!
És valóban, megfeszülve nagyot rándult, és megindultak nedvei!
Most feljebb csúsztam és mellbimbóit szopogatva ujjamat puncijába dugva és csiklóját hüvelykemmel dörzsölgetve élveztettem tovább!
Egyre tovább vonaglott és hánykolódott kéjesen nyöszörögve! Puncija újabb és újabb nedveket csorgatott magából!
Közben keze már ágyékomon matatott!
-Én csak olyan egylövetű vagyok -mondtam, mikor már markában tartotta farkamat.
-Nem baj! Majd egyszerre mindet belém engeded!- húzta farkamat ágyékához.
Kéjesen nyöszörögve, meg megrándulva fogadott magába!
Örömteli kefélésbe kezdtünk!
Hüvelye pulzálva fogta körül farkamat, újabb nedveket eregetve!
Végül spriccelve kitörő spermámmal keveredve csorgott belőle még sétálgató farkam mellett !
Hatalmas élmény volt!
Aprókat mozdulva lihegve fonódtunk egymásba.
-Ilyen kényeztetve, ilyen gyönyörűen még sohasem élveztettek el – suttogta fülembe.
-És ez így nekem tökéletesen megfelel!
-Nekem is!- Pusziltam meg.-Akkor azt hiszem megtaláltuk a megoldást.
-Igen, megtaláltuk- mozdult meg csípője.
És ekkor váratlanul egylövetűm újra éledni kezdett!
Szerző: Apóca 49