A szomszéd tanárnő, Marika néni

Meleg van, és Marika néni megint füvet nyír. A háza előtti árokkal bajlódik, a nehéz, benzines fűnyírót húzogatja a meredek, magas rézsűn. 22 évesen, egyedül vagyok itthon, mindenki dolgozni van, nekem oktatási szünet van. A majdnem teljesen leengedett redőny alatti nyíláson át nézem a küzdelmét. Marika néni tanárnőm volt még általánosban, akkoriban még jól is nézett ki, mára azért megöregedett, arca megráncosodott, feneke megereszkedett, a mellei még nagyobbra nőttek, mint akkor voltak. Hatalmas, ringó, himbálózó kannák, nagy mellbimbóval. A neonzöld felső teljesen áttetszővé vált, ahogy az izzadtságot felszívta, így minden apró részlet láthatóvá vált. Marika néni teljesen közönyös volt számomra, egészen a közelmúltig, amikor is a kék közösségi portál feldobta, mint lehetséges ismerőst. Bejelöltem, visszajelölt, így láthattam, milyen ámokfutásokat rendez nyaranta. 60 elmúlt már, de nem fogja vissza magát kicsit sem. A barátnőivel Horvátországban, Montenegroban, Albániában duhajkodik! Férjnél nem volt, gyereke nincs, egyedüli örököse az egykor tetemes családi vagyonnak. Van miből szórakozni, és meg is teszi. Medencés képek, jacuzziban piálás, tengerparti napozások. Nem éppen szégyenlős képek. De, hoppá, történt valami, mert a fűnyíró lefulladt, ő csak rángatja, próbálja elindítani mindhiába. Felhúzok egy laza rövidnadrágot, papucsba lépek, és kimegyek hozzá. Addigra már az árokpartnak dőlve piheg.

• Szia Marika néni! -nálunk, a faluban nem szokás a magázódás, valami furcsa hagyomány okán.- Segítsek valamit? Jól vagy?
• Már megszédültem az erőlködésben, nem bírom beindítani ezt a vacakot…
• Megoróbáljam?
• Á! Hagyd csak! Mára szerintem végeztem, nem kapok levegőt, be kell mennem lehűlni, inni valamit. Ki tudod húzni, oda fel, a kapuhoz? Aztán segítsd ki innen ezt a vénasszonyt is! -erre már elnevette kicsit magát.
• Nem is vagy vénasszony! -ellenkeztem, míg kirántottam a fűnyírót az árokból- Teljesen jó karban vagy! -ugrottam le mellé- Ki tudsz jönni, vagy segítsek valahogy?
• Elég, ha csak átkarolsz, megtámogatsz, kimászok valahogy.
  Átkaroltam egyik kezemmel a derekát, tenyeremet a melle alatt, a hasa oldalára tettem, másik kezemmel a kezét fogva elindultunk felfelé. A rézsűn, az utolsó lépésnél megingott, igyekeztem elkapni, így a kezem feljebb csúszott, a melle alá. Éreztem, ahogy a melltartó nélküli, súlyos mell rányomódik a kezemre. Odanéztem, és most egész közelről is láthattam a hatalmas kannáit, miközben alulról támogattam. Felérve a vízszintesre azért még kifordítottam a kézfejemet, megfogtam alulról a mellét, miközben igyekeztem beszéddel elterelni a figyelmét.
• Bekísérlek a házig. Nehogy még a végén itt ess el ebben a hőségben!
• Az jó lesz, fogjál csak, majd én húzom magammal ezt a vacakot. -ezzel elkapta a fűnyírót, és húzta be magunk után, a kapun. Az udvaron elengedte, mentünk az ajtó felé.
• Vigyél be a konyhába, ott jó hűvös van!
  Bementünk, leült egy székre, az asztaltól kifordulva, hátradőlt, terpeszben. Rajta is rövidnadrág volt, és ahogy melltartót sem viselt, úgy bugyi sem volt rajta! Először azt hittem, rosszul látok, de nem. Borotvált puncija oldalt kandikált ki a bő kisnadrág szárán.
• Adj inni valamit! A hűtőben van egy kancsó, abból a szekrényből meg vegyél ki két poharat!
  Kitettem a poharakat, töltöttem a kancsóból. Sötétbordó, kellemes illatú valami volt benne.
• Egészségünkre! -mondta, majd fenékig húzta a poharat. Én is így tettem. Amikor már ledöntöttem az egészet, éreztem, hogy ez nem egy síma gyümölcslé.
• Meggybor, egy kis vodka, szóda, és meggybefőtt leve. Ízlik?
• Finom, Marika néni, de én nem szoktam inni. Nem is nagyon bírom az alkoholt!
• Ne problémázzál már ezen. Tetszett?
• Igen, finom volt.
• Nem azt kérdeztem, ízlett-e? Hanem azt, hogy tetszett-e?
• Mármint micsoda?
• Tudod Te azt nagyon jól! -nevetett, és mély levegőt véve kidugta a melleit, majd ismét beterpesztett egyet.- Nem vagyok ám se hülye, se vak. Láttam, ahogy mindenemet alaposan megvizsgáltad. -mosolygott.
• Hát… Hmmm… Ne haragudj! Illetlenség volt… -szégyelltem el magamat.
• Mit érdekel engem az illem? Tetszett, vagy sem? Bökd már ki!
• Igen, tetszett.
• Na, akkor megnyugodtam. Iszunk még egy pohárkával, Te szépen leülsz, nem ugrálsz, én meg mindjárt jövök.
  Megittuk a második kört, felkelt, elvonult hátrafelé, majd egy jó öt perc múlva köntösben jött vissza, vizes hajjal. Kihúzott egy széket, és leült velem szemben. A köntös zsinórját megoldotta, és szétnyitotta. Teljesen meztelen volt alatta.
• Szóval tetszem!? -a hatalmas melleken a kemény bimbók ágaskodása az én farkamat is ágaskodásra késztette, amit már nyilván nem tudtam rejtegetni, de értelme sem lett volna. Kicsit beterpesztett, lenyúlt, és szeméremajkait enyhén szétnyitotta. – Ő is tetszik? -símogatta meg csiklóját finoman.
• Igen, persze, tetszik.
• Akkor gyere ide! -nyúlt a kezemért, és a mellére tette. – Dögönyözd kicsit őket, olyan régen foglalkoztak már velük!- Két kézzel markolásztam, símogattam a melleit. Közelebb húzott, és fejemet megfogva a számat a bimbójára nyomta. – Szívjad, nyalogassad kicsit!- majd elengedte a fejemet, és felkarjaival megemelte picit a melleit, miközben a puncijával kezdett játszani.- Ahhh, nagyon jól csinálod! Teljesen beindít!- egyre jobban dolgoztam a melleit, míg ő egyre hevesebben dolgozta a punciját, majd remegni kezdett, és hatalmasat nyögve elélvezett. Elhúzta a fejemet a mellétől, és lerántotta rólam a gatyát. Farkam már kőkeményen állt. Egyik kezével a fenekembe markolt, másikkal a farkamra, magához húzott, és eszeveszett tempóban szopni kezdett. Tövig benyelte a lécet, miközben a golyóimat masszírozta. Aztán újra rámarkolt, fejte, szopta. Kezemet a feje mögött átkulcsoltam, finoman húztam a fejét a farkamra. Felnézett, bólintott egyet.
• Szeretnéd, hogy megdugjam a szádat? -kérdeztem lihegve.
• Ühümm… – bólogatott ismét, tele szájjal. Ütemesen húzni kezdtem a fejét a farkamra, ő meg egyre mélyebben nyelte be a dorongot, már a torkát dugtam, nem is csak a száját. Egyre jobban éreztem, hogy közeledik a vég, el fogok menni. Ő is érezhette, mert mindkét kezével a fenekemre fogott, és húzott a szájába. Aztán jött a csúcspont. Megfeszülve, remegve, hörögve élveztem a torkára. Rutinosan nyelte be az egészet, és a szájában tartotta a lüktető farkamat. Ahogyan csitulni kezdett az orgazmusom, finoman elkezdte kiszívni, kifejni a maradékot. Ahogy végzett, és kiengedte szájából a már lankadó farkamat, ismét leültetett.
• Na? Ez is tetszett?
• Ez is. Nagyon. Még soha nem szoptak le így. Oltári jó volt.
• Ennek örülök! Én is élveztem. De ha lehet, ne reklámozd senkinek, mert akkor összeveszünk!
• Nem fogom. Hallgatok, mint a sír.
• Majd meglátjuk! Ha jófiú leszel, és nem kotyogod ki, akkor gyakrabban is átjöhetsz. Van, amit még nem próbáltál ki… -ezzel lejjebb csúszott a székben, megpaskolta, majd finoman megujjazta a punciját. – Őt is megkaphatod, ha tényleg tudsz titkot tartani.
• Tudok.
• Anyudék a jövő héten is így dolgoznak?
• Igen.
• Akkor találkozzunk egy hét múlva! Addig csak kukkolj a redőnyrésen, csorgasd a nyáladat, és majd hozd át a kemény farkadat és a teli zacskódat, szépen le lesz csapolva megint!
  -folyt.köv.-