Karácsonyi félrelépés az exemmel

Már két éve, hogy szakítottunk Hannával. Nem sok idő kellett, hogy új párom legyen, akivel komolyra fordult a helyzet és pár hónap alatt azon vettem magam észre, hogy már együtt élünk. Hanna fiatal volt még, hiába voltunk 3 évig együtt, egyszerűen nem jutottunk egyről a kettőre, így vége lett a kapcsolatunknak. Magas sportos lány ő, világos bőr, sötét haj, kék kerek szemek kombó, ami nekem azóta is a gyengém. Tenyérbe való cicik és feszes popsi… nem hiába röplabdázott éveken keresztül. Sokszor fantáziálok róla a mai napig, gyakran az ő képeire maszturbálok. (Férfitársak, tegye mindenki a szívére a kezét. Kivel nem volt még ilyen?) Történt egyszer, hogy a jelenlegi párom karácsonykor hazautazott vidékre a családjához. Én december 25-ét már baráti társaságban töltöttem és a kocsmákat róva iszogattam. Ennek a következményeként kapatos állapotban ráírtam Hannára. Szó szót követett, míg arra tereltem a beszélgetést, hogy jó lenne, ha átjönne. Nem mondott egyből igent, kérette magát, vagy vívódott már nem tudni, de mindegy is, mert végül átjött. Itallal kínáltam, és elkezdtünk beszélgetni. Ő a kanapén ült, én egy fotelben. Nagyon jó formában volt, nagyon tetszett, amit meg is jegyeztem neki. Nem tudnám visszaadni a beszélgetés témáját, de lényegtelen is. Annyi biztosan elhangzott, hogy még mindketten vonzódunk egymáshoz. Már pár órája fent lehetett, amikor kiment a mosdóba. Valami bekattant a már ittas agyamban – gondoltam nincs veszteni valóm, hát bepróbálkozom. Egy szál pólóra vetkőztem és a félkemény farkammal a kezemben átültem a kanapéra. Ő belépett, de nem lepte meg a látvány, sőt hezitálás nélkül mellém ült. A vállamra hajtotta a fejét és az ajkait megnyalva nézte, ahogy a markomban lüktet a farkam, amelynek a végén már megcsillant az előváladék. Lassan fel-le mozgattam a fitymámat a makkomon, közben a következő párbeszéd hangzott el, ami örökre beleégett az agyamba:
– Gyakran gondolsz rám, miközben ezt csinálod?
– Szinte mindig rád gondolok közben.
– És miről fantáziálsz?
– Hogy a szádban van, vagy beleülsz. Bevillannak a közös emlékek, én pedig előveszem képeidet. Most meg itt ülsz élőben. Nem segítesz?
Megfogta a szép kezével a farkamat és elkezdte verni. Ahogy hozzám ért isteni volt, maga a gyönyör.
– Olyan jól csinálod!
– Már ismerem minden porcikádat.
Erre nem bírtam magammal, megszabadítottam a ruháitól. A következő kép, hogy a szőnyegemen fekszik a hátán terpeszben miközben én előtte hasalva a punciját nyaltam. (Aki azt állítja, hogy minden punci ugyanolyan, az nagyon téved. Az övénél finomabb puncit még életemben nem kóstoltam.) Egyszerre ujjaztam és nyaltam. Eleinte finoman, néha szívogatva a csiklóját, néha a nyelvemmel U betűt formálva a bejáratát nyalogattam, a nyelvemmel dugtam. Bal kezemmel a testét simogattam, a bimbóját morzsolgattam, a mellét gyúrtam. Pár perc elteltével a jobb kezével a mellén lévő kezemet megszorította, bal kezével a hajamba kapaszkodott, teste megfeszült, combjaival a fejemet összeszorítva hatalmas nyögéssel elélvezett. Felé hajolva megcsókoltam, ő át dugta a nyelvét, egyre hevesebben csókolt. Mintha beindult volna a saját puncijának az ízétől… Kezével megszorította a farkamat és egyenesen magába vezette. Misszionárius pózban keféltem a szőnyegen, a karácsonyfa alatt…
Szex közben eszembe jutott, hogy a kapcsolatunk alatt néha szóba került az anális szex, de végül sosem próbáltuk ki. Lassítva a tempón két lökés között feltettem a nagy kérdést: ,,Betehetem a hátsódba?” Egyértelműen belement, hiszen őt is izgatta a dolog. Feltérdelt, megfordult és kutya pózban próbálkoztunk. Itt egy picit bénáztunk, mint a tinédzserek, nem lett eléggé kitágítva a popsija, így a makkom után már nem volt kellemes neki a behatolás. Folytattam volna a punciban, de ő kiparancsolt a fürdőszobába mondván, hogy ez így nem higiénikus. Gyorsan ,fél perc alatt megmostam a faszomat, meg sem törülköztem, rohantam hozzá vissza. Mikor visszamentem, mielőtt bármit is tehettem volna, elém térdelt és elkezdett szopni. Lenyalta a viszet a farkamról, mint ha nem ivott volna napok óta. A kanapéra ültetett ő pedig szemben velem az ölembe ült a farkamat a hüvelyébe vezetve. Csókolóztunk, csókoltam a nyakát, habzsoltam a mellleit. Nem tudtam betelni vele… Miközben a hímtagomon mozgott én a feszes seggét markoltam, simogattam a hátsó bejáratát, majd becsúsztattam az egyik, majd másik ujjamat is. Majd jelezte, hogy készen áll az anális kalandra, törzsét megemelte, a melleit az arcomba nyomva előre dőlt, majd a feneke mögé hátra nyúlva farkamat egyenesen a segglyukába nyomta, mire felszisszent.
– Nem fáj? – kérdeztem.
– Dehogyis, nagyon jó!
És valóban, nekem is isteni volt! Szűkebb volt, mint a puncija, egyszerűen más volt az egész. Így folytattuk tovább egészen addig, amíg életem egyik legnagyobb orgazmusát átélve telelőttem a végbelét a spermámmal. Egy darabig rám dőlve pihegett, majd muszáj volt elkezdeni logisztikázni a szétválást, ugyanis nehéz volt úgy kivenni a farkamat, hogy ne folyjon a cuccom szanaszét. Ilyenkor elhangzott egy mondat, ami sok mindent elárul vele kapcsolatban: ,,Ilyenkor mindig elfelejtem, hogy ez van.” Gondoltam magamban, páran biztos seggbe kúrták már, főleg az utóbbi időben. Hát ő volt Hanna, az egykori szerelmem. Egy szexistennő, egy igazi ribanc. Tipikusan az a nő, akivel a szex fantasztikus, de az élet egyéb területein nem bíznék rá egy homokozólapátot sem. A nő, akit az elmém megvet, de a szememet lehunyva gyakran őt látom, amint a nagy kék szemeivel mélyen a szemembe néz, közben a nyelve hegyével a fitymafékemet masszírozza. Életemben ő a kísértés fogalmának megtestesítője. Imádom és gyűlölöm egyszerre. Hiányzol Kicsim!