Néhány napja -talán többen olvashatták a kommentek között- a felajzott Kitti berágott rám és a legbeképzeltebb, önfényező alaknak nevezett. Mentegetőztem, bár igazat adtam neki. Nem voltam olyan szituációban, hogy felszabadultan partner lehessek. Napokig járt a fejemben a dolog. Valószínűleg ezért is álmodtam vele. Az álom legfontosabb momentumait fel tudom idézni, de ahhoz hogy olvasható történetet tudjak prezentálni nektek, ki kell színezném kissé. Fogadjátok szeretettel.
Bántott a dolog. Valahogyan ki kell békítenem. Megtudtam a számát és felhívtam:
-Szia Kitti! Fick-ó vagyok.
-Szia! Honnan szerezted meg a számom?
-Mindenképp szerettem volna veled beszélni. Találkozhatunk?
-Miért akarsz találkozni?
-Múltkor igazad volt. Szeretnék személyesen elnézést kérni. Megadnád a címedet?
-Nem akarom, hogy ide jöjj. Ennek semmi értelme.
-Csak pár pillanatra zavarkodnék. Néhány szó és már ott sem vagyok.
-Megadom a címem, de tényleg csak pár percet tudok adni. Nagyon elfoglalt vagyok a mai nap.
-Megígérem, nem rabolom az idődet.
A megadott címre megérkeztem, csengettem, nyílt az ajtó, én ott álltam egyik kezemben egy belga csokikülönlegességgel, másikban egy csokor virággal. Nem rózsával, hiszen nem szerelmet vallani érkeztem.
A küszöb túloldalán az ízléses kis garzon előszobájában Kitti felkontyolt hajjal, mezítláb, egy szál tangában és egy mélyen kivágott nyakú világos bő pólóban. Olyanban amilyet a csajok otthon hordanak amikor nem várnak senkit. A szemem azonnal érzékelte amit üzenni akart. Semmi melltartó a póló alatt.
Mosolyogva felé nyújtottam a csokrot.
-Szia Kitti! Fogadd bocsánatkérésemet. Ünnepélyesen megkövetlek. Igazad volt. Bunkó voltam. Ne haragudj kérlek.
-Ne itt az ajtóban. Gyere beljebb.
Ajtó becsukódik mögöttünk. Kellemes halk zene a háttérben. Finom vaníliás fahéjas illat a lakásban.
-Nem gondoltam volna, hogy veszed a bátorságot és ide jösz. Ne számíts könnyű megbocsátásra a részemről. Látom csokit is hoztál. Ég az arcod? Nincs sok időm rád, de egy kávét elfogadsz ugye?
-Nagyon kedves tőled a gesztus. Elfogadom.
A kicsi konyhába sétáltunk. A presszógéphez fordult hogy készítse a kávét. Mögé álltam és a tenyereimmel lassan a combjaitól indulva lassan a póló alatt felfelé haladva, a melleit végigsimítva átbujtattam a fején a ruhát. Próbáltam belepuszilni a nyakába, de hirtelen szembefordult velem és szikrázó tekintettel rám ripakodott.
-Ezt mégis hogy képzeled? Megbántasz, ide jössz bocsánatért könyörögni, aztán orvul rám támadsz…
De nem tudta befejezni a mondatot, mert az ajkaira tapasztottam a számat.
Hátrahőkölt és folytatta:
-Mit gondolsz? Ide jösz és meg akarsz baszni?
Közben kigomboltam a nadrágomat és a kiszabaduló farkamra kulcsoltattam az ujjait. A szeme szikrákat szórt és mondta tovább a szemrehányásait, de közben a keze rámarkolt a faszra és le-föl járatta rajta. A mellbimbói meredten ágaskodtak.
-Igen. Ebben reménykedtem a múltkori baklövésem után.
És finoman a vállára, nyakára tettem a kezem és jelzésértékkel nyomni kezdtem lefelé. Látszólag ellenkezett de közelíteni kezdte a kötésmagasságot az arcával.
-Nem foglak leszopni. Ne is bizakodj!
Már húztam is rá a fejét a faszomra. Ő rámarkolt a tövére. Próbált úgy tenni mint aki ellenkezik, mégis az ajkaival rábukott a makkra és hagyta magát szopatni.
Pár pillanat múlva olyan mélytorkozást mutatott be és már nem is húztam a kezemmel rá, magától csinálta olyan beleéléssel hogy magam is meglepődtem. Felhúztam, a karjaimba vettem úgy egy szál tangában és a szoba felé vettem az irányt. Csókolta a számat és átkarolta a nyakam.
-Nem hagyom, hogy megkúrj te nagyképű fasz. Azt hiszed, megbocsájtok?
Ledobtam az ágyra, lehúztam a bugyit, magamról is ledobáltam mindent és rávetettem magam 69es pózban. A feje mellett térdelve kétfelől. A melleit és formás pociját végignyalva a pici puncihoz érve érzékien beleharaptam a szeméremdombjába, a combja belső oldalát kezdtem falni, végül a forró nedves pinájába csókoltam. A nyelvem lapjával hosszan nyalva habzsoltam az illatos puncit. Eközben ő úgy szopta a faszt és cuppogtatta a golyóimat mint aki eszét vesztette.
-Nyald ki a pinám te állat mert megbaszni nem fogsz!
És hangos nyögésekkel jelezte felém, hogy megtaláltam a ritmusát. A combjait szétterpesztve belenyaltam a fenekébe, a hüvelykujjamat pedig betoltam a lucskos tüzelő pinába.
-Ez az te beképzelt vadállat! Ujjazd meg az édes kis puncimat!
Hangos sóhajokkal élvezett el. Már én is közel voltam ahhoz, hogy a torkára lőjem a gecimet, de mindenáron meg akartam kúrni ezt a kis ribancot. Mert ahogy szopott az istennői munka volt.
Felrántottam, én hanyatt feküdtem és a szemeibe néztem.
-Kittike! Szépen kérlek lovagold meg ezt a kőkemény faszt amit szenvedéllyel felszoptál!
-Megmondtam neked hogy nincs időm és hogy csak egy kávéra engedlek be!
De már tövig engedte becsusszanni a brét. Annyira síkosan ölelte minden izmával körül és olyan elánnal kezdte el az ütemet hogy alig tudtam visszatartani magam. Imádtam minden mozdulatát és ő is élvezte a vágtát. Mellbimbói a számban, tenyereim a seggén simogatva, markolva jutott újra a csúcsra és én is belepumpáltam mindenemet. Isteni jó érzés volt ölelni és a bőrömön érezni ezt a tüzes kancát. Földöntúli szépség ahogy lehunyt szemmel élvez.
Végül a faszt magában tartva a mellkasomra borulva pihegve ezt mondta:
-Most pedig szépen magadra szeded a rongyaidat és elhúzol innen, mert nem akarom hogy itt légy!
Elértem a célom. Meghágtam ezt a zabolátlan, gyönyörű, vad csajt és szemlátomást ő is ugyanúgy érez. Betörte és kifacsarta az engedetlen csődörét.
Felöltöztem, ő semmit sem vett fel. Meztelenül, szétzilált frizurával, izzadságtól fénylő baszásillatú bőrrel kísért a bejárati ajtóig. Maga felé fordítva rám kacsintva a nyakamat átkarolva megcsókolt.
Visszacsókoltam és ezt kérdeztem:
-Mennyivel tartozom?
-A csokival és a virággal kifizettél te paraszt. Azzal hogy megbasztál megbocsájtom a múltkori faszságodat. Meg akartam neked mutatni, hogy mire vagyok képes és hogy mit tudok.
-Nem láttalak még soha. A hangodat sem hallottam eddig. Nem tudtam milyen vagy valójában. Mégis úgy érzem ez után, hogy ezer éve ismerlek. Istennő vagy!
Lágyan megcsókoltam, megcirógattam az arcát, finoman rácsattintottam a pucér kerek fenekére és mosolyogva kacsintottam.
-Szia Édes!
Aztán elindultam lefelé a lépcsőn…..