Kriszti vagyok, 27 éves, szingli. És ennek már sok éve. Nem mintha nem érdekelnének a férfiak, sőt nagyon is. De történt valami jó pár éve, ami kicsit megváltoztatta a viszonyomat a párkapcsolatokhoz, legalábbis a komolyakhoz. És ez a változás abban áll, hogy kerülöm ezeket. Pedig rengeteg alkalmam lenne rá, kifejezetten csinosnak tartom magam, olyan típusnak, aki bejön a férfiaknak, de a közeledésüket – remélem csak átmenetileg – elhárítom, inkább ez a nehéz. De, hogy tűzközelben maradjak, olyan munkákat vállaltam, ahol azért, mint „kívülálló” erotikus élmények közelében lehetek.
Egy olasz nagyvárosban élek, és főállásként egy bankban dolgozom, mint személyi bankár. Mi ebben az erotikus? Az, hogy ez egy spermabank, és a munkám az, hogy a VIP csomagra befizető ügyfeleknek, ahogy a prospektus írja: kolléganőnk segítő kezet nyújt a betételhelyezéshez. És én vagyok az egyik segítő kéz. És másodállásként, szinte csak hobbiból egy exkluzív masszázsszalonban vagyok masszőr.
Enzót a bankban ismertem meg, ő is egyike volt azoknak, akik a VIP csomagra fizettek be.
A regisztráció során a honlapon ki kell az ügyfeleknek tölteni egy adatlapot, amit persze én is megkapok, ha az ügyfél VIP csomagos lesz.
Ebből megtudtam, hogy Enzo 35 éves, egyedülálló férfi, főállásként kertész, de testőrként is dolgozik, és itt többször előfordul, hogy olyan szituációba keveredik, ahol komoly sérülést is szerezhet, és mivel nincs még családja, de mindenképp szeretne majd egy tucat gyereket – mint a legtöbb dél-olasz férfi – biztosági okokból a betételhelyezés mellett döntött.
Az előre egyeztetett időpontban Enzo hajszál pontosan jelent meg a bankban, ezt én mindig nagyra értékelem és egy olyan jellemvonás, ami sok mindent elárul.
Nagyon az esetem típus volt, elég magas, sportos, de nem olyan testépítős, inkább, mint aki a munkában tartja karban a testét. De legjobban a mosolya tetszett, annyira természetes volt, úgy mosolygott rám, mintha régi ismerősök lennénk, akik hosszú idő után találkoznak újra.
A protokoll szerint ilyenkor egy kellemes tárgyalóban ülünk le és beszélgetünk kicsit, egyrészt, hogy oldódjon a feszültség, másrészt ilyenkor mondom el mi fog történni pontosan.
Persze az első, hogy megegyezünk abban, hogy tegeződünk, így természetes, ha figyelembe vesszük, hogy nemsokára egész közeli kapcsolatba fogok kerülni vele.
Ahogy beszélgettünk egyre jobban tetszett ez a pasi, és tudtam, hogy ő sem él párkapcsolatban.
- Kérsz valamit inni? – kérdeztem – persze csak alkohol mentes dolgaink vannak!
- Egy pohár víz jól esne – válaszolta.
Felálltam és oda mentem a kis szobai hűtőhöz, hogy elővegyek egy ásványvizet. Tudtam, hogy néz, rövid fekete szűk miniszoknya volt rajtam, magassarkú cipővel, ez olyan kombó, amit minden férfi szívesen lát egy nőn, és a kivágott fehér blúzt már korábban láttam, hogy nagyra értékelte. - Akkor olvastad ugye – kérdeztem miközben átadtam a vizet – hogy legalább egy hétig önmegtartóztatás javasolt a minél bőségesebb eredmény érdekében?
- Nem volt probléma – mosolygott – jelenleg senki nincs, aki meg akart volna akadályozni ebben.
- Szuper. Akkor elmondom mi fog történni. Bemegyünk egy kis vizsgáló helyiségbe, ami egy szép pici szoba, amihez egy zuhanyzó fülke is tartozik. Te leveszel mindent és elmész zuhanyozni. Én közben fehérneműre vetkőzőm, leülök egy fotelbe, van előttem egy kis dobogó, ha kész vagy, neked arra kell ráállnod. A többi az én dolgom!
- Jól hangzik – mondta, de a hangjában megjelent aza bizonyos rekedt hangszín, ami állatlában akkor hallható, ha kezd a férfi kicsit helyzetbe kerülni.
- Oké akkor mehetünk is – mondtam és felálltam.
. . .
Amig Enzo zuhanyozott én is levetkőztem, csak egy fekte melltartó és egy tanga maradt rajtam, felvettem a gumikesztyűt és elhelyezkedtem a fotelben.
Enzo ruha nélkül is hozta azt, amit én szeretek, ha hoz egy pasi.
Mikor kilépett a zuhanyfülkéből nem volt merevedése, de ahogy meglátott és végigmért, mire felállt a kis dobogóra, már egyenesen rám célzott.
Látszott, hogy kicsit zavarban van, rámosolyogtam, hogy oldjam a feszültségét.
Nem lesz hosszú, gondoltam, aminek általában örülök, de most sajnáltam kicsit.
De tudtam, hogy tudom kicsit húzni az időt.
Először nagyon lágyan, épp, hogy csak hozzáérve végig húztam egy ujjamat a pénisz hátsó falán, ettől azonnal megremegett.
Nem néztem rá, én ilyenkor dolgozom, még akkor is, ha élvezem, de tudtam, hogy ő engem néz.
Aztán finoman megfogtam a makk alatt és lassan lehúztam a kezem a méretes rúdon.
Nem volt óriási, de nem is kicsi, pont olyan, ami általában nagyon is megfelelő egy brutális szeretkezéshez. Kényszerítettem magam, hogy ne kalandozzanak el gondolataim és a munkámra tudjak koncentrálni. Nem volt könnyű.
Közben Enzó egyre sűrűbben sóhajtozott ahogy én is egyre erőssebben maszturbáltam neki, a tempót ahhoz igazítva, ahogy az ő reakcióját éreztem.
Közben persze egyre-egyre fantáziáltam, régen éreztem ilyet, de nagyon szerettem volna Enzo farkát a számba venni, és szopni. Azóta az esemény óta nem volt ilyen, persze a szalonban mindig szoptam, ezt szinte minden vendég kéri, és szerettem is csinálni, meg jól is csináltam, ezt éreztem is és a vendégek is mondták.
De most szívből szeretnék szopni…….Ha elhívnám a szalonba, ott simán lecumizhatnám…
Úgy elkalandoztam, hogy Enzo majdnem elélvezett. Gyorsan odatartottam a steril poharat. - Enzo, tudod, neked kell befejezni a szabályok szerint – mondtam és rámosolyogtam.
Rátette a kezét a kezemre és már együtt folytattuk a maszturbálást. - Nem pont így – mondtam mosolyogva és kihúztam a kezem az övé alól.
Tartottam a poharat és hamar meg is történt a legősibb robbanás.
Jött is anyag rendesen, láttam, hogy jóval a harmadik jel fölött töltötte meg a poharat.
Ez fontos, mert három felé osztják majd, és három különböző helyen fagyasztják le, biztonsági okokból. Ha kevesebb akkor alá kell írniuk egy nyilatkozatot, hogy csak egy vagy két helyen tudjuk elhelyezni az ő felelősségükre. Persze jöhetnek majd pótolni a hiányzó mennyiséget, de ezt kevesen teszik meg. - Hát megvolnánk – mondtam és hallottam, hogy az én hangom is rekedtes hangszínre váltott.
Enzo elment zuhanyozni és öltözni, én is felöltöztem, betettem a lezárt anyagot egy átmeneti kis hűtőládába, jön majd a szervíz és elviszi, a továbbiak a szervíz részleg dolga.
Mindketten kicsit zavarban voltunk, nem nagyon szóltunk mialatt kikísértem.
Még soha nem csináltam ilyet, de búcsúzáskor egy névjegyet csúsztattam Enzo kezébe. - Ha bármi kérdésed lenne, vagy bármit szeretnél – mondtam mosolyogva.
Visszamosolygott és eltette a névjegyet.
