Meglátogattam sógoromékat. Már régen voltam náluk, volt miről beszélgetnünk. Iszogattunk is közben. Sógornőm szokása szerint tartózkodó volt, és talán mintha szomorkásabb is a tőle megszokott incselkedései helyett.
Nem tudom hogy történt, de lecsukódott a szemem és elaludtam.
Arra ébredtem a kanapén, hogy csend van, már sötétedik.
-Sógorod már elment, éjszakás.Maradj csak, pihenj.- ült le mellém. Szokása szerint hajamat kezdte babrálni.
Odébb húzódtam és fejem ölébe tettem.
-Baj van? – kérdeztem.
-Nem, semmi baj. Jó hogy itt vagy. Jó hogy nem vagyok egyedül.- babrált tétován ujjaival.
Mozdítottam fejem, és láttam, hogy tekintete valahová a távolba kalandozik. Arcomat meg nyomta köpenye egyik gombja.
Fejem alá nyúltam hogy eligazítsam, de közben kipattant. Ujjam hozzáért selymes bőréhez.
Éreztem, ahogy picit megremegett. Nem húztam el kezem, mert izgatóan kellemes volt! Aztán cirógatva mozdítottam ujjamat. Önkéntelenül feljebb araszolva.
Lába újra megremegett! Hajam tovább babrálta némán.
Kellemes parfümillat áradt orromba ágyéka felől!
Tovább fordítottam fejem! Farkam ágaskodni kezdett! Kezem elindult simogatva combja külső felén. Húzódott köpenye is, újabb gombja is kipattant!
Kezem felért csípőjére. Ekkor tudatosult bennem, hogy nincs rajta bugyija!
Visszahúztam kezem, és most combjainak belső oldalát kezdtem cirógatni.
Lassan haladva, érintgetve élveztem vibrálását és melegségét! Közben apró puszit is leheltem combjára.
Erre nyílni kezdtek lábai! A parfümillat intenzívebbé vált. Ujjaival beletúrt hajamba, és megszorította fejem.
Ekkor kezem teljesen felcsúsztattam ágyékára, fejemmel is követve.
Beleremegett, ahogy megérintettem szeméremajkait! Azok remegve vibráltak, és megnyíltak ujjaim előtt!
Vágata forró volt, és már nyirkos, mikor nyelvemmel is odaértem!
Halkan felnyögött ahogy nyelvem kútjába dugtam!
Birtokba vettem punciját!
Ujjamat bedugtam, lassan körözgetve , egyre mélyebbre! Csiklóját pedig nyalogatni, majszolgatni kezdtem!
Egyik kezével fejem szorította ágyékához, másik keze elindult mellkasomon ágyékom felé.
Már intenzíven kényeztettem punciját, mikor megéreztem meleg ujjait merev farkamon!
-De sokat ábrándoztam erről! – suttogta maga elé.
Mikor első nedve rándulva kicsordult, eldőlt, puszit nyomott makkomra, majd szopogatva szájába vette!
Tomporát megfogva húztam ágyékát arcomra, ugy tobzódtam benne!
Ekkor már nyüsszögve rángatódzott, farkamat meg-megharapva hevesen szopta!
Ujjam ülepén megakadt popsijából kiálló plugjában!
Ezt észlelve szinte felrobbantam ajkai között!
Megfeszülve ő is felvinnyogott, nedveit árasztva ő is elélvezett!
-Ez hiányzott? Ez volt a baj? – kérdeztem combjait puszilgatva.
-Igen, ez.- emelkedett fel. – Maradj! – állt fel és kiment.
Pucéran tért vissza.
Megszabaditott engem is ruházatomtól. Aztán farkamra borulva nyalogatva megtisztogatta, szopogatta és egy farok karikát húzott rá!
-Nagyon akarom! Mindent és sokáig! Gyere!- dőlt hátára, lábait megemelve, combjait szélesre tárva!
Makkom már hatalmasra duzzadt, mikor ujjaival széthúzott szeméremajkai köré illesztettem!
Csípőjét emelve szinte magába szippantotta tövig farkamat!
Eszeveszett kefélésbe kezdtünk! Melleit markolászva juttattam el orgazmusához!
Lihegve pózt váltottunk, úgy folytattuk.
A karika megtette hatását, egyre csak feszült farkam mereven, már szinte zsiborgott, mikor ki tudja hányadszorra ért a csúcsra vinnyogva!
-Még egy kicsit oda is! – állt négykézlábra, plugját kihúzva, helyette makkomat igazitva!
Itt már nem segített tovább a gyűrű, belőlem is kitört maradék magom!
Vinnyogva – visítva hatalmas spricceléssel élvezett el újra!
-Ugye nem haragszol hogy így kihasználtalak?- nyúlt el alattam levegő után kapkodva.
-Én is már régóta ábrándoztam, hogy egyszer majdcsak nekem is odaadod magad! – puszilgattam meg melleit.
-Mit gondolsz, menni fog még ha rendbe raklak? – húzta le a karikát farkamról, és vigyorogva puszilgatni kezdte!
És láss csodát, merevedni kezdtem újra!
Ekkor csípőm fölé térdelt, magába igazította makkomat, vigyorogva kéjesen lassan ráereszkedett!
-Csak úgy levezetésképpen! – kuncogta hintázgatva, csúsztatgatva magában. -Csak ameddig bírjuk. Ameddig jólesik – dőlt lassan teljesen rám, ágaskodó mellbimbóját számba adva…
Szerző: Apóca 49