Dóri – Az őrjítő szexdémon (1,. Bevezetés / 2,. ANÁL – de mégsem / 3,. ORÁL – plusz dominancia – plusz WTF)
Mielőtt elkezdem ezt a történetet elmesélni két dolgot tisztába kell tennünk – a nevek lehet, hogy meg lettek változtatva – és mint sok hasonló történetnél – az itt leírt események lehetnek a képzelet szüleményei, vagy ténylegesen megtörtént események, vagy ténylegesen megtörtént események eltúlzott, átírt változatai.
Az események
valóságtartalmának elbírálása teljes mértékig az olvasóra vannak bízva. Ha csak a szaftos részek érdekelnek, ugord át a bevezetést, abban semmi szaftos nincs, de magadra vess, ha később valami nem világos.
A történet és az írás minőségéért, valamint a helyesírási hibákért és a formázási inkonzisztenciákért elnézést kérek, nem ez a szakmám.
1,. BEVEZETÉS
Minden történetnek kell egy kiindulópont. Ez az én történetem, én leszek a kiindulópont. 40 éves voltam, 190 cm magas, 90 kg, széles vállakkal, a bicajozás miatt vastag combokkal, cingár kezekkel, kék szemekkel, sötét hajjal, rövidre nyírt körszakállal, átlagon aluli kinézetű arccal. Megjelenésileg szerintem… 3/10. Sosem azzal csábítottam el a nőket, ahogy kinézek, hanem az intelligenciámmal és a humorommal. Addig a bizonyos napig, 40 év alatt négyszer szólítottak le ismerkedési céllal… közülük hárman férfiak. Azután jött Dóri.
Nyár volt, kánikula. Álltam a 4-6-os megállóban, rajtam a tradícionális rövidnaci + t-shirt, sportcipő… meleg volt, izzadtam, mint egy disznó.
Egyszer csak mellém áll egy gyönyörű, fiatal, formás csajszi, (alig több, mint 20, gondoltam én) aki érdeklődéssel teli szemekkel tekint rám. Meleg barna szemek, barna haj, kis-közepes formás cici, aminek a dimenzióit a feszülős ruha hiába is próbálta volna elrejteni. Melltartó nuku.
Megpróbálom a párbeszédet az emlékeimnek megfelelően előadni:
– Szia, Dóri vagyok. Mondd csak, te mindig ennyit izzadsz?
Felmerült a fejemben, hogy beszólok neki, hogy nincs pepsim, de az agyam egy pillanatra rövidzárlatot kapott. Sokan közületek nem értik meg, hogy mint jelent sokat izzadni. Nem foltokról beszélek a hónalj alatt. Csöpögő izzadtságról a hajamból. A hajam 3-6mm-re van lenyírva, amikor meleg van, a tenyeremmel sok-sok cseppet hajtok ki. Oké, folyik. A mellem közepétől az ágyékomig átizzadom a pólómat. A hátam A-tól Z-ig csurom nedv. Erről beszélek. Szégyenlem, nem tetszik, de ez van. Erre idejön a csaj, és rákérdez. Nem akármilyen csaj… egy igazi bombanő. Aki korban akár a lányom is lehetne. Mi a faszt válaszoljak erre?
– Dehogy, csak most kurva meleg van – mondtam, miközben alig bírtam a szemébe nézni
– Figyu, nincs kedved dumcsizni kicsit? Meghívhatnál egy kávéra … (körbenéz majd rámutat egy helyre) mondjuk oda.
– Persze, menjünk. (Mi a rák folyik itt, gondoltam magamban)
– Remek! (Megragadja az átizzadt pólómat a bicepsznél és elindul, húz maga után)
Leülünk. Számomra érthetetlenül irracionális az egész helyzet. Most kajak egy villamosmegállóból átrángattak egy spontán randira? Egy olyan csaj, akinél akkor sem lenne esélyem, ha divatos ruhát viselnék, ékszerekkel teletolva és ki lennék gyúrva? Hogy fog ez a szitu véget érni? Holnap is két vesém lesz még?
Leülünk az asztalhoz, tétovázás nélkül megragadja a párbeszéd fonalát:
– Szóval, mivel foglalkozol?
Én még mindig furán éreztem magam, de válaszoltam a kérdéseire, és lassan kezdtem egy kicsit felengedni. Lehet, hogy ez valami fura szociológia kísérlet, vagy faszom tudja.
Nem volt öt kérdés, mire visszakanyarodtunk az izzadáshoz.
– De tényleg, te mindig is ilyen izzadós voltál? (belül elkezdtem égni kicsit, de gondoltam, használok egy kis öngyalázó humort, az szokott segíteni)
– Jaja, különösen orgazmus előtt….
Erre ő fél másodperc kihagyás után:
– Basszus, akkor ahogy elnézlek, nem sok időnk van mielőtt teljesen kiszáradsz, menjünk fel hozzám szexelni – mondta ő, én meg hangosan felkacagtam.
Jött a pincér felvette a rendelésünket – neki egy cappuccino, nekem egy energiaital.
Tudom, írásban nem jön ez át, de eddigre mindketten olyan viccelős hangulatban voltunk – igazi mosollyal, ami beráncolja a szem melleti részeket.
Még pár mondatváltás után jött a bomba: szemembe nézett és azt mondta:
– Tudom jól, hogy szívesen megdugnál, ezzel nincs semmi baj… itt lakom nem messze, induljunk.
Mindezt olyan hangnemben és hangerővel, hogy nem tudtam nem észrevenni, hogy MINDEN környező asztal minden feje felénk fordult. Iszonyatosan kínos és egyben perverzül izgató is volt nekem. Próbáltam visszaemlékezni, hogy mennyi készpénz is van nálam, nem sikerült.
Visszanéztem a szemébe… és bazzeg ott volt benne… tudta jól, hogy ezt mindenki hallotta körülöttünk, és élvezte a szituációt.
Jeleztem a pincérnek, és hamarosan fizettem, nyilván nem lesz még egy kör. Eddigre bennem… elindult egyfajta örvény. Nem tagadhatom, kibaszott vonzónak találtam a dolgot, de ugyanakkor zavart is. Sosem láttam még nőben ezt a fajta magabiztosságot, és irányításra való hajlamot és gátlástalanságot egyszerre. Oké, kicsit kihívás is volt. Pláne, sosem mozdult még rám ilyen agresszívan senki. Dupla pláne egy fiatal bombanő. Tripla pláne józanul. Köztéren. Nonszensz. Ez nem lehet a valóság.
Kiléptünk a kávézóból, (talán 10-15 percet voltunk összesen) közben az indulataim megállás nélkül forrongtak. Alig mentünk 20-25 métert, megragadtam a könyökét, és odafordítottam a falhoz. Közel, nagyon közel állva hozzá. Föltornyosultam , hisz ő alig volt .. nem tom, 160+ cm magas, vagy ilyesmi.
– Oké, mit akarsz? – kérdeztem kicsit agresszív hangnemben
– Csak szexelni veled – mondta ő, és megvillantotta felém azt a … később gyakran használt nézést, amitől kiszaladt az erő a lábamból. Egyfajta ártatlan, mégis buja, vágyakkal teli tekintet, ami bárkit bajba keverhet akinek működőképes farok van a lába között.
– Miért? Miért velem? – értetlenkedtem (nyilvánvaló volt, hogy neki vannak választási lehetőségei – sokkal.. SOKKAL jobbak, mint én)
– Sugárzol … egyfajta elementáris szexualitást… plusz jól izzadsz.
– Hogy.. mi?
– Ez nekem bejön, felpörget.
– Nem hiszem, hogy komolyan mondod.
– Gyere fel hozzám, orálisan kielégítelek, akkor majd elhiszed? (nekem ekkor nagyon fura volt a megfogalmazása, persze később mindenre fény derült)
Körülbelül eddigre a helyzet kezdeti komolysága…. valahogy elpárolgott. Nem fogom tudni átadni, de valahogy olyan viccelődős hangulat lett úrrá rajtunk, annak ellenére, hogy még mindig szinte a falra kentem és fölé tornyosulva próbáltam kérdőre vonni őt.
– Erről most szó sem lehet, engem várnak a barátaim… – mondtam én
– Nem árulnád el a barátaidat ezért? – és végignézett magán, a szabadon lévő kezével végigsimítva a formás mellét, leplezetlenül erotikus szándékkal
– Egyet igen. Sőt, tudod mit? Egy barát plusz egy vese is beleférne, de …
– De?
– De öten várnak rám. És nélkülem nem tudnak játszani. De van egy ötletem…
Telefonszámot cseréltünk. Elköszöntem tőle, és nem túlzok… zavarodott és agyilag vérszegény állapotban távoztam.
Következő pénteken felhívtam. Felveszi.
– Igen?
– Szia Dóri, László vagyok.
– Ehm.
– Tudod, az izzadós csávó.
– ÁÁÁÁ(örömteli hangok), szia Laci, mizu?
– Van kedved talizni ma vagy holnap?
– Hmmm… nem igazán…… ne haragudj. Inkább gyere fel és dugjunk egy jót.
Te mi a faszt válaszolsz erre? Egy 9/10 csajszi közli, hogy nem akar randizni, de a szex az oké?
– HOLMIKOR?
Rendbe raktam magam és megjelentem az adott címen, az adott időben, megfelelő felszereléssel. Őszinte leszek: nincs nagy farkam. Teljesen átlagos adottságokkal rendelkezem. De. De ha nem vagy átlagon felül egy részben, megpróbálhatsz kompenzálni egy másikban. Röviden: bitang jól nyalok, oké? Ha azt hiszed, hogy meg lehet tanulni azt, hogy hogyan kell minden puncit jól kinyalni, tévedsz. Minden punci más. Amit meg kell tanulnod, az az alkalmazkodás és tanulás képessége. Elkezded valahogy, majd reagálsz arra, hogy ő hogy reagál. A puncinyalás a tanulásról szól, nincs egy tuti nyerő módszer.
Alkalmazkodsz, tanulsz, győzedelmeskedsz. A legtöbb nő képes többszörös orgazmusra, és az is lehet, hogy nem tudja. Bizonyítsd be nekik. Egy kis anatómiai ismeret sosem árt. Klitorisz a luk felett kicsivel, g-pont kb ujjazásnyi távolságra odabent, felfelé. Tanulj, tapasztalj, lépj szintet. Nekem negyven évem volt rá. Oké, negyven mínusz tizenhat.
Első este Dóri 8x-10x ment el (köztük egy triplás is volt), mielőtt hagytam, hogy a farkamhoz nyúljon. Mert a nyelvemhez képest a farkam még mindig egy leszázalékolt rokkantnyugdíjas. Ráadásul erősen egylövetű vagyok. Nem szigorúan, de erősen. És még le is punnyadok utána.
Ott és akkor azt hittem, hogy nyerő pályán vagyok…. kurvára félreértettem az egész helyzetet.
Megpróbálom elmagyarázni…. számára a szex az perverziókról, újdonságról és a változatosságról szólt. Mindig legalább egy kicsit más, a normális, hétköznapi szex sosem elég, valaminek rendkívülnek kell lennie.
Kezdődjenek a bekezdések:
2,. ANÁL – de mégsem
Előre kell raknom ezt, mert … na meglátod. Számára ez teljesen működőképes módja volt az orgazmus eléréséhez (soha egyetlen partnerem nem volt így azelőtt)
Szóval javasolta, hogy próbáljuk ki. Mondom oké, de amennyire én tudom, itt nem árt előkészülni. (volt némi gyakorlatom benne) Étkezés időzítése, síkosítás, beöntés és/vagy óvszer használata, fel kell készülni nem kívánatos szagokra és .. nyomokra. Komplikált is tud lenni. Pornóban egyszerűnek néz ki, valóságban seggből punciba nagyon nem ajánlatos, a fertőzésveszély miatt. Seggből szájba ugyanez, plusz ízlés kérdése.
Első ilyen alkalom, ő nagyon lelkes, ragaszkodik hozzá. Síkosító nem csak hogy van, hanem “Milyen illatút szeretnél?”
Zuhi után 10 perc szenvedélyes smárolás, plusz egy kis kölcsönös bimbójáték. Átköltözés díványról az ágyra. Nem tettem szóvá, de észrevettem, hogy gumírozott lepedő van a sima lepedő alatt.
Nyelvvel meg ujjal kierőszakolok belőle pár nagy Ó betűt. Utána hátsó bejárat nyelves előkészítés, síkosítás alkalmazása, felpörgettem a csajszit rendesen. Ő a kezével harci készültségbe rak engem. Mögé kerülök kutyás pózban, a kőkeményen álló farkamat fel-le húzogatom a besíkosított formás popsijának a vágatában, egy kezem a derekán, a másik meg csavargatja a mellbimbóját, mint aki reggel felkelés után megpróbálja befogni a Danubius rádiót. Erre hátrafordul és szándékosan rekedtes, de szenvedélyes hangnemben közli:
“Bassszad már rojtosra a seggem, te mocskos kanegér!”
Hangosan röhögve kapaszkodtam a kibaszottul formás vékony csípőjébe, de így is majdnem leestem az ágyról. Naná, hogy szinte rögtön elveszítettem az erekciómat.
Aznap este nem ez volt a program vége, de az agyam nem tudott továbblapozni a “mocskos kanegér”-en, kellett egy kis szünet. Mint kiderült, nem csak szexben, humorban is nagyon illettünk egymáshoz.
Később legendás mondássá alakult ez kettőnk között. Ahogy egyre több időt töltöttünk együtt, nyilvánvalóvá vált, hogy az ő megfogalmazása és szóhasználata egyfajta spektrumon volt: “orális szex” amikor arról beszélünk “szopás”-sá vált, ha fel volt izgulva. Tulajdonképpen a szóhasználatából le tudtam következtetni, hogy milyen állapotban van. “Szeretnék együtt lenni veled” ha még nincs abban az állapotban, de szeretne lenni, és “kúrjad szét a picsámat” ha már ott van segítség nélkül is. Nem tudom, hogy a csúnya beszéd beindította, vagy a beindultsága miatt szeretett csúnyán beszélni, de rohadtul élveztem.
Imádta az anál szexet, annyira, hogy néha nekem kellett kérni, hogy most inkább ne. Egyszer arra is volt példa, hogy azt mondta, “Oké, akkor csak leszoplak és seggbe baszom magam”, majd ellibbent a játékszeres szekrényig. Én megjátszott unalommal egy “Ám legyen”-t mormoltam az orrom alá, kiléptem a rövid nacimból meg a boxeremből és helyet foglaltam a díványon a szopópárna mellett. (lásd orál történet)
3,. ORÁL – plusz dominancia – plusz WTF
Emlékszem a beszélgetésre, amikor a szopópárna témája először feljött. Nyár volt, öt-hat óra körül, bejelentkezés nélkül érkeztem. Három villamos megállóval korábban leszálltam és az utca napsütötte oldalán sétáltam le a maradék távolságot, rendesen leizzadva. Előtte már vagy három napja nem találkoztunk, és eléggé be voltam indulva, gondoltam összeszedek egy kis lépéselőnyt. Benyitok az ajtón, becsukom, bezárom, leveszem a cipőt. Egyszer csak kibukkan a feje a szobaajtóból, mókásan vízszintesen tartva.
– Dejó, dejó, dejó! – sikkantott fel és lábujjhegyen rohant hozzám. Mindkét kezével átöleli az átizzadt nyakamat és megpróbálja lehúzni a fejemet csóktávolságba. Nem hagyom. Pár másodperc csendes birkózás után már a teljes testsúlyával tépi a nyakamat.
– Naaaaaa – értetlenkedett a erőltetetten kislányos hangján. Ekkor még mindig egyikünk szájából sem hangzott el egy szia, vagy valami, de a szemén láttam, hogy már elkezdett ráállni a témára. Még pár másodperc csatakos nyakcibálás, majd feladta, helyette felugrott, rám átölelt a lábával is, könyökhajlatai közé fogta a fejemet és megcsókolt. Volna. A fogaimat szorosan összezártam, de hagytam, hogy a izgalomtól vonagló nyelve betüremkedjen az ajkaim közé. A kezem összezárultak a vékony kis derekán, könnyedén megtartva a súlyát. Hirtelen hátrahúzta a fejét, és félrebillentette kicsit, mint egy kiskutya, ami először lát porszívót. Az arcán ötvöződött a vidám játékosság a hangyányi aggodalommal, mintha nem tudta volna eldönteni, hogy valami baj van, vagy csak játszom vele. Én meg nem akartam még kiteregetni a kártyáimat. Volt egy titkos tervem.
– Mi van? Meg akarlak csókolni – mondta ő, miközben beletúrt az izzadtságtól csatakos, rövidre nyírt hajamba.
Nem bírtam tovább, elmosolyodtam, de olyan gonoszkás módon, mint amikor az ellenfeled épp belelép a csapdádba.
– Akkor miért nem teszed meg, te kis ribanc? – felvillant a szeme, tudtam, hogy jó úton járok.
Magához húzott (na jó, inkább odahúzta magát hozzám) és újra szenvedélyesen megcsókolt. Volna. Ismét fogakba ütközött. Nem adta fel. Próbálkozott, de hát ezt nyelvvel nem lehet megoldani. Egyik kezével megpróbálta lefeszíteni az alsó állkapcsomat. Na gondoltam, veszélyes terület, mert ha ő az erősebb, én meg ellenállok, ha az ő keze megcsúszik, akkor kettőnknek összesen egy nyelve marad.
De ellenálltam. Taktikát váltott, elkezdte nyalogatni a nyakam, kis apró harapdálásokkal. Szó szerint lenyalogatta a hajamból odacsorgó izzadtságot, majd lesmárolta a fülemet. A szörcsögő hangok mellett éreztem, ahogy a lábamból elkezd kiszaladni az erő. Megvártam, amíg a perzselően mohó szája visszatér a nyakam nyalogatásához, és akkor vettem egy hátraarcot, a lábamat kicsit terpeszbe állítottam, és lecsúsztattam az átölelő lábait a derekamról az ágyékomig, hogy “pozícióba” legyek, és azzal a mozdulattal nekicsaptam az ajtónak.
Belemarkoltam a feje oldalán a hajába, véletlenül a fülét is odafogva, és lefeszítettem a nyakamról, nekicsapva a fejét az ajtónak. Eddigre már szikrákat szórt a szeme a szenvedélyes vágytól. Erőszakosan belecsókoltam a szájába, esélyt sem adva neki, hogy játszadozzon a nyelvével. Nem is igazán csók volt, inkább orális invázó. Omaha beach, csak sokkal több nyállal. Szenvedélytől, hódítani és birtokolni akarástól fűtött erőszakos blitzkrieg. Éreztem, hogy szinte elolvad az ölelésemben, eddigre már csak az én erőfeszítésem plusz az ajtó tartotta a súlyát, ő már kapaszkodni sem tudott.
Összezártam a lábam, és elengedtem a derekát, de a haját nem. Lecsúszott a földre, ülő pozícióban, lábai szerteszét a lábaim körül, feje ágyékmagasságban, bal kezem még mindig markolja a haját és a fülének egy részét. Odahúztam a fejét az eddigre legalább feles erekciómhoz, amit nyilván ő is érzett a nadrágon keresztül is.
– Na látod, erről beszélek. Ha valamit akarsz, meg kell érte dolgoznod. Nyalj. – mondtam neki a lehető legszigorúbb hangnemben.
Elkezdte nyalogatni a nadrágomba rejtező dudort, és nem viccelek, a farkam megérezte a forró lehelletét még a két rétegen keresztül is. Közben folyamatosan a szemembe nézett azzal az érzelmi nukleáris töltetnek felérő “alázatos szolgád vagyok, nagyuram” tekintettel, és tudtam, hogy eddigre már nagyon fel van pörögve, és azt is tudtam, hogy ő is tudja, hogy én is. Ebből a szempontból mindketten olyan stabilak voltunk, mint egy benzinnel átitatott szénaboglya. Ha jön a szikra, jön a robbanás is.
Pár másodperc és teljes volt a harckészültség. Abbahagyta és feltápászkodott, a haját fogva tartó kezemet kezébe véve, pipiskedve elkezdett befelé húzni a szobába, miközben én hosszú, lassú léptekkel követtem. Csak ekkor tűnt fel, hogy milyen szexi a fehér kis miniszoknyája, ami fel-fel lebbent menet közben.
– Gyere, gyere, gyere – mutatok neked valamit. Lelökött a díványra, beleugrott az ölembe és összecsókolóztunk. Most hagytam neki egy kis játékteret. Az egyik dolog, amit még sosem láttam más nőtől, az az, hogy mennyire szeretett szaftosan csókolózni. Nem csak olyan, hoppá, egy kicsit túlteng a nedvesség, hanem amikor tart egy kis szünetet és lenyalja a kettőnk nyálától csatakos körszakállamat is. Ruhán keresztül megcsippentem a mellbimbóját. Nem azzal a finom, morzsolós csippentéssel, amit sok nő kedvel, hanem erősen. Majdnem olyan erősen, mint amikor összerakod az egércsapdát, de a felhúzás után észreveszed, hogy “furán” áll a sajt, megigazítod és az ujjadra csapódik.
Ráharap kicsit a nyelvemre, ívben megfeszül a háta, elhúzódik. Félrefordítja a fejét, és a díványra néz. Vissza rám, majd újra a díványra, olyan gyere, nézz már oda te is pillantással. Én alig bírom levenni a szemem róla. Megborzongat a tudat, hogy itt ül az ölemben ez a gyönyörű, formás, felpörgött fiatal lányka, aki ma még kegyetlenül meg fogok baszni. Harmadik próbálkozásra odanézek. Semmi érdekes. Párnák a díványon mellettünk. Visszanézek rá, értetlenségem nyilvánvaló.
Basszus, milyen szép a szája – futott végig az agyamon.
– Az a kék párna ott a szopópárnám – mondja kb olyan hangsúllyal, ahogy egy kávéfőző gép létezésére szoktak rávilágítani.
– Érdekes – válaszoltam, miközben szemem visszakalandozott a párnára – nem látok rajta szájat.
– Hülye – csapott teljes tenyérrel az átázott pólómra olyan erővel, ami tán még egy bátortalan hangyát sem riasztana meg. Mellékesen jegyzem meg, olyan pici kezei voltak, hogy még az átlagos méretű farkam is majdnem kétkezesnek minősült a kezében.
– Amikor valaki nagyon jól meglep, akkor előkerül a szopópárna… – kezdi magyarázni
– És az a valaki megvárja, amíg szájat varrsz rá – mondtam olyan hangsúllyal, mint aki befejezi helyette a mondatot.
– Bazd meg, most baromkodunk, vagy szexelünk? – kacagott fel
– Én megbaszom a párnát, ha ez a vágyad, de szívesebben vágnálak gerincre téged… gyere, add azt a kis szopós szádat – húztam magamhoz közel, miközben megpróbáltam újra megcsókolni.
– Pont erről beszélek! – ellenkezett – ma nem fogsz megbaszni.
– Nézd, ha te nem vagy rá vevő, megkérdezhetem a párnát is – adtam a butát.
– A párna azért van, mert ma este végig szopni foglak! Nem tudok egy-két órán át se térdelni a padlón, se guggolni.
– De 30 másodperc azért még menne nem? – rápillantottam az órámra – úgyis nemsokára jön a buszom – mondtam unott hangnemben, de az arcomat elfoglalta egy elrejthetetlen mosoly.
Felragadta a szopópárnát és elkezdte ütlegelni a fejemet, miközben magából kikelt hangnemben, szintén mosolyogva üvölteni kezdett, misztikus módon erősen .. khm.. vidékies kiejtéssel. (ezt meg sem próbálom írásban visszaadni)
– Hát minek nézel engem, te kis nyálas geci? *PÜFF* Nem vagyok a szopós kurvád! *PÜFF* Én egy szopómester vagyok, fekete öves! *PÜFF* Ha én leszoplak, úgy le leszel szopva, mint még soha! *PÜFF* A retardált gyerekeid is leszopva jönnek a világra! *PÜFF* Anyád nem szopott le olyan jól, mint ahogy én foglak! *PÜFF* Kiszopom a gerincvelődet is te seggfej, annyi erő nem marad benned, hogy leintsél egy taxit hazafelé! *PÜFF* Addig fogom szopni a faszod, amíg csak langyos gőz nem jön belőle! *PÜFF* És akkor tovább szopom, mint a világ legszarabb löttyedt vízipipáját! *PÜFF* Ha ezen múlik, álomba szoplak és fel sem ébredsz két hétig! *PÜFF*
*PÜFF*PÜFF*PÜFF*
Ahogy az ütések frekvenciája csökkent, az ő lélegzetvétele egyre gyorsult. *PÜFF*
Kicsavartam a kezéből a szopópárnát, ledobtam a magunk mellé, majd felálltam, miközben átöleltem a derekát, megtartva a súlyát, megfordultam és lebasztam a díványra. Csípőre tettem a kezemet és elővettem a legszigorúbb hangnememet, amit még mosolygós arccal elő tudtam adni.
Ebből elég, kicsi lány! Elég nagyratörő ígéretek hangozottak el, itt az ideje, hogy oda tedd a szádat … ahol.. a szád is van. Mármint a száddal. Na elég. – mondtam neki, miközben lehámoztam a rövid nacimat és a boxeremet.
Megragadtam a kezét, és erőteljesen lerántottam a díványról, lehuppant a földre, én meg a helyére a díványra. Hozzávágtam a szopópárnát, amit ügyesen elkapott.
– Lássál munkához, mert még két óra, és lemegy a nap. – mondtam, miközben széttártam a lábaimat. Még nem történt semmi, de bazzeg a bőrkanapét már egy másodperc alatt összeizzadta a seggem.
Négykézláb elém kúszott, lerakta a szopópárnát, rátérdelt, és kézbe vette a felesbe lévő farkamat, és ráhajolt. Azonnal megragadtam a haját.
– Kicsi lány, mit gondolsz, mit csinálsz? – kérdeztem
– Naívan úgy véltem, hogy leszoplak – felelte mosolyogva
– Ruhában?
– Mér’, úgy nem jó?
– És mégis hol legeltessem a szemeim? A kibaszott ocsmány dohányzóasztalodon, vagy a rajta lévő virágvázán?
– Hát akkor talán leveszem… – és elkezdte a felsőjét lehúzni
– Ne legyünk már ilyen prosztók! Érzelmileg mennyire kötődsz ehhez a felsőhöz?
– Egyáltalán nem.
Odahajoltam és egy mozdulattal … letéptem volna róla. De bazmeg, az csak az filmeken ilyen egyszerű. Először is, az alsó rész körben vissza volt hajtva, többszörösen megerősített varrással, utána nem is beszéltünk az ujjrészről. Szóval a letépésből annyi lett, hogy középen kettétéptem az aljáig. De lényeg ami a lényeg, kiszabadultak a lányok.
– Na gyere, cuppants le, mielőtt elvisz a végelgyengülés. – mondtam, miközben tarkójánál fogva gyengéden vezéreltem a fejének leszállását, mint egy gyakorlott repülésirányító.
Ráhúztam a forró száját az ekkor még oldalfekvésben pihenő farkam hegyére, ő meg felszívta a szájába, mint egy al dente (átlagon felüli méretű) marakónit. Az átlagon felüli a makarónira vonatkozott. Közben az egyik keze a combomon támaszkodott, a másik meg elkezdte körbejátszani a fiúkat odalent. Tudta jól, hogy szeretem, amikor zacsicsipi van, és nem habozott élni ezzel a tudással.
Közbeszúrt megjegyzés: nem ez volt az első alkalom amikor leszopott, oké, de ez volt az első szopópárnás cucc. Azt hittem tudom, hogy mire számítsak, hát kurvára tévedtem.
A forró száját tövig rányomta a farkamra, ami gyorsuló ütemben közeledett a teljes harckészültséghez, miközben a nyelve birkózóharcot vívott vele. És amint azt elérte, történt valami, ami nehéz lesz elmagyarázni. Meglehetősen tapasztaltnak gondolom magam az orális szex minden verziójában, de ő elővett egy figurát, amit soha azelőtt és azóta sem éreztem. Átlagos méretekkel rendelkezve a mélytorkozás nekem csak filmen létezik… sajna… Ez van.
Nincs jó szó rá, úgyhogy csak itt, csak nektek elnevezem sekélytorkozásnak. Bekapta tövig, és elkezdett nyeldekelni. A nyelésnek, mint funkciónak a lényege, hogy az ételt továbbítsa lefelé a torokba, de ebben a kontextusban nyilván erre képtelen, viszont a végeredmény az lett, hogy egyszerre éreztem a forró ajkait a farkam tövében, a ficánkoló nyelvét a farkam alsó-középső szekciójában, míg a felső, legérzékenyebb rész (ideértve a kalapkát is) egy ritmikus alulról felfelé haladó, hihetetlenül kivételes ingerlést kapott.
Mindezt úgy, hogy a fej nem mozdul! A fej fixen áll, a gyönyörű mandulaformára sminkelt szemek elismerésre vágyóan és alázattal bámulnak a szemembe, miközben a farkamból olyan jelentések érkeznek, hogy “Főnök, nem tudjuk mi a rák folyik itt, de ez kibaszottul kellemes, sose volt még ilyen jó, sokkot kaptunk, annyira jó” Persze közben volt elég helye arra is, hogy az orrán keresztül levegőt vegyen. (Nem vagyok túl vastag, ennyi)
Közbeszúrt megjegyzés: Tudom, hogy valószínűleg az olvasók egy része fiatal. Fiatalként a csata egy része arről szól, hogy erőlködni kell, hogy ne érjen túl hamar véget. Ismerem, jártam ott. Vannak technikák, tapasztalatok. De egy bizonyos kor után a csata inkább arról fog majd szólni, hogy egyáltalán elinduljon, és utána véget is érjen.
Vicceltem az elején a 30 másodperccel, de ha akarta volna, el tudta volna érni ezzel a technikával. Persze nem tette. A rám függesztett szemek figyeltek mindent. Hogy mikor és hányszor gördül felfelé a szemem a kéjtől. A lélegzetvételem ritmusát, a kéz a combomon figyelte az izomtónust. Tudta jól, hogy orgazmus előtt befeszül a combom. A másik kéz a heréken folyamatosan azt kísérte figyelemmel, hogy mikor ugranak fel a fiúk, közeledve az ó ponthoz.
És akkor elengedte, kihátrált és ráugrott a mellbimbómra. Tudta, hogy mennyire szeretem a száját ott, de azt is, hogy nem eléggé ahhoz, hogy elmenjek. Közben éreztem, ahogy a kőkemény mellbimbói karcolják a hasamat. Jó volt, de nem annyira, mint előtte.
– Nem lehet, hogy… – és a tenyeremmel elkezdem lefelé tolni a fejét.
– Dehogynem, hiszen jó fiú voltál… csak nem most azonnal – és visszarakta a száját a mellbimbómra, miközben a körmeivel póktáncot járt a majdnem lövésre kész farkamon.
Érzem, ahogy a majdnem partot érő tsunami hullámai csendesülni kezdenek, ellazul a combom és koncentrálok a forró szájra és nyelvre, ami épp azzal van elfoglalva, hogy hiábavalóan megpróbálja a mellbimbómat áthelyezni egy másik területre. Hirtelen az ajkak elszakadnak onnan és támadás alá veszik a farkamat. Ez valami új stratégia, semmi tövig szopásos sekélytorkozás, inkább … hmm… kalapajakozás. Ki és be gyors ütemben éppen csak a tetején, szorosan összeszorított ajkakkal hihetetlen frekvenciával, ami hirtelen átmegy mély, lassú érzéki le-föl hintázásba. Elolvadt a szoba körülöttem, nem zavart az izzadt seggem a bőrdíványon, se az ocsmány dohányzóasztal. Minden alkalommal amikor rápörögtem arra, ami történik, megváltoztak az események. De jó ez mély lassúzás – hopp itt a gyors kalapozás … oké, oké .. alakul .. majdnem jó.. vissza a mély lassúzásra. ÁÁÁÁÁ kezdett egy kicsit frusztráló lenni – de ugyanakkor hihetetlenül érzéki. Tisztában voltam vele, hogy olvas engem, minden rezdülésemet. Egyszer csak vissza a tövig nyelt sekélytorkozásra. Esküszöm, olyan érzés, mintha egy gyenge polip lenne a szájában, ami le akarja tépni a farkamat, de nem sikerül neki, de nem bánja még ötvenszer megpróbálni. Ívbe feszül a talpam, lassan a feszültség alulról kúszik felfelé, a fiúk vigyázzállásba összeugranak egy kicsi zacsiba…
És ő feláll, megtörli a száját (nem olyan érzéki, pornós módon ujjakkal, hanem kézháttal, mint amikor egy túlságosan kecsöpös hamburgerrel végeztél)
– Bocsi, kiszáradt a szám, iszok egy kis vizet – majd kimegy a nappaliból a hálószobába, ahol tudtommal nincs vízforrás.
Én meg ott vagyok a díványon befeszülve egy 95%-os orgazmussal, és rengeteg kétellyel, miszerint kézzel be tudnám fejezni most azonnal, de mit tartogat még az este?
Percek telnek el. Gondolataim fénysebességgel száguldanak – öcsém, ez az este úgy indult, hogy én vagyok a király. Kezemben volt a kormány! Rohadtul nem érzem királynak magam. Maximum hercegnek, aki már kétszer is azt hitte, hogy király lesz, de egyszer sem sikerült neki. Hosszú-hosszú percek percek. Nem vagyok benne biztos, hogy az ENSZ kínzás elleni rendelkezéseit túlléptük-e már, vagy nem. Cunami olyan messze, hogy már az erekció is csak a visszapillantó tükörből tud integetni neki.
Visszalibeg a hálószobából, tépett felső eltűnt, helyette valami, amit melltartónak akkor lehetne nevezni, ha bárki is beleegyezne abba, hogy két méter selyemzsinórból lehetséges melltartót gyártani. Halászhálós combfix, piros masnival. PIROS MASNIVAL! Vékony derekán egy kb 5 cm hosszúságú … nem ezt nem lehet szoknyának hívni, legyen derékkötő. Nyakán egy diszkrét, kb 1cm vastag bőr nyakörv, egy nagy fém gyűrűvel a közepén. És akkor meglátom az arcát. Akkora műszempilla van rajta, hogy boltba nem lehetne menni vele, mert két pislantás közben levered a fél polcot, plusz lesírt smink. Férfiak, tudtátok, hogy ez létezik? Van olyan nő, aki fel tudja magát úgy sminkelni, mintha sírt volna, pedig nem? És kurvásvörös rúzs. Nem csak sima vörös, pénzkeresős vörös.
Abban a pillanatban minden egyes perc várakozással töltött idő pazarlásból átment befektetésbe. Bevillant, hogy én csak úgy rátörtem, mielőtt ez az egész elindult, ha ő ennyi mindenre hajlandó a kedvemért…. (vagya kedvünkért?) ejj. (A szerkó iszonyatosan bejött nekem a derékkötőt leszámítva, ami valahogy nem adott hozzá semmit)
Megáll előttem 1 méterrel térdeit összejárja és csábítóan meglendíti jobba majd balra, miközben az ujját keresztbe tette az ajkain.
– A rúzs csókálló – mondta incselkedve.
– Az se érdekel, ha rákkeltő, az a száj, ide a farkamra, most azonnal jöjjön – mondtam határozottan, érezve, hogy talán itt a lehetőség, hogy visszavegyem az irányítást.
Ellenkezés és megjegyzés nélkül letérdelt a szopópárnára és szeretni kezdett. Beletúrtam a hajába, és erősen rárántottam az ekkor még nem túl akcióképes farkamra. Az agyamat eluralta a gondolat, hogy ez a nő, most azonnal kell bármi áron.
Közbeszúrt megjegyzés: Eddig a pontig én nem tudtam, de a lesírt sminknek volt egyfajta … hatása. Félreértés ne essék, teljesen elítélem a nők elleni erőszak MINDEN formáját… kivéve, ha kérik. Két beleegyezéssel rendelkező ember között minden mehet, ami mindkét félnek oké. Én nem vagyok képes komolyabb ártalmat, vagy fájdalmat okozni, akkor sem ha kérik. Beindít bennem egy negatív folyamatot, amit nem tudok felülbírálni. Kért megalázás, mehet. Pár erőteljesebb ütés fenékre, tenyérrel, oké. És valahol itt van a határ. Ami ezen túlmutat, az nem csak nem szexuális, hanem antiszexuális – lelombozó. (erre majd talán visszatérünk)
Visszatérve a lesírt smink UTAL arra, hogy valami negatív történt ez előtt, anélkül, hogy történt volna bármi negatív. Tudom, hogy vannak megvetendő ösztöneim, és ez egyfajta … mint a vér a vízben a cápáknak. Csábító.
Folytatta amit elkezdett, de most, amikor lenéztem rá nem csak a fantasztikusan gyönyörű szexpartneremet láttam, hanem valakit, aki önként akar és szeret szenvedni a szolgálattal – a fájdalommal kevert gyönyör vert tanyát az arcán, lemoshatatlanul. Oké, valószínűleg lemosható, de érted, mire gondolok.
Észrevettem, hogy hiányzik a combomról a keze – naná, hogy betévedt a saját combjai közé, hiszen eddigre nem volt rajta bugyi. Továbbra is kifogástalanul olvasta a reakcióimat, de közben egy kicsit magával is elvolt foglalva, ami duplán felpörgetett engem. Nevezzük nevén a dolgot: én felizgultam azon, hogy ő fel tud izgulni azon, hogy engem leszop. Emlékeztetőül: ez egy fekete öves leszopás volt, párnával, sőt, ha rajtam múlik, érdeméremmel, mert azóta sem volt jobb, és nem is lesz. Pont. PONT. POONT.
Valahol 30 és 40 perc között járunk most, új technikák jönnek és mennek, amiket eddig nem tapasztaltam soha. Oldaltszopás. Elfordítja a farkam, és fel-s-alá ingázik, mint aki a túl sok mustárt próbálja letakarítani a virsliről. Duplakezes szájjal: egy kézgyűrű alulról fel, másik kézgyűrű felülről le, közben a száj vacillál azon, hogy kalap ki vagy be. Váratlan szünetek – megáll minden mozgás, csak kis recegés a szájban és a kézben, szeme félig lecsukódik, de csak a fehérje látszik ki – látom hol matat a keze: épp megint elvitte magát egy ó-ig, miközben nagyon erőlködik, hogy én ne érjek el oda. Tudod, milyen nehéz nem elélvezni, miközben a farkad a csaj szájában van, aki elélvez attól, hogy leszophat? Nem egyszerű. És közeledek.. megint betolja tövig és nyeldekelni kezd – olyan érzésem van, hogy a szájpolipjai most letépik a farkamat … még három másodperc… még kettő … még…
Feláll, és elbotorkál a hálószobáig. Minden kecsesség, ami eddig megvolt a mozgásában, nyugdíjba ment. Mintha nem bírná a saját lábait irányítani. Oké, láttam már olyat, hogy valaki 3-4 Ó után nem bír járni, de bazzeg, ehhez a bulihoz én nem adtam hozzá semmit azon kívül, hogy itt a faszom, szopkodjad. Eszem faszom megáll.
Egy perc sem telik el, visszabotorkál, és mintha mi sem történt volna letérdel, és gátlástalanul szopni kezd. Nem a tetejét, gyorsan… Nem az egészet, lassan, érzékien…. Az egészet gyorsan. Azonnal érzem, hogy valami megváltozott, bizsereg a farkam talptól kalapig. Ez valami trükk, valami volt a szájában. Valamit hozott a hálószobából. Nem tudom mi az, bazzeg, de nagyon jó. Mentolos rágó? Ah, nem. Nemtom, segítség, ez kurvajó!!! Olyan intenzitással, és érzékien szopik a csaj, mintha az élete múlna rajta.
Átáll a kalapozásra, de lassan és … nem elég mélyen, szinte csak puszilgatja a farkam tetejét. Megpróbálom a fejét ráhúzni, nem sikerül. Lejjebb csúszok a díványon. Ah így jó. Megint eltávolodik kicsit…megint lejjebb csúszok. És megint. Egyszer csak érzem, ahogy az ujjai tapogatják a fenekemet, ami eddigre már lelógott a díványról. És BAM, valamit betol a fenekembe, instant módon, semmi ellenállás, ez tuti előre be lett síkosítva. Pici, max 2-3 cm hosszú, keskeny átmérőjű és REZEG! Nem rossz érzés, sőt. Nekitámaszkodik a térdemnek, szó szerint feltol a díványon. Nem tudom mi ez, nem rossz érzés, de sosem volt még ilyen. És akkor rácuppan, bekapja a farkam tövig és nyeldekel. Mindkét keze felugrik a bimbómra és játékos birkózóharcba kezd. Megszűntem embernek lenni. Egy hangszer vagyok. Egy hangszer, amin egy démoni csábító erővel rendelkező lény úgy játszik, ahogy neki tetszik. Nincs akaraterőm, nincs lényem, nem tudom kontrollálni, hogy mi történik, csak szenvedő … oké, nem jó szó, csak résztvevő alanya vagyok mindennek. Zongora vagyok, neki négy keze van, mindegyiken tíz újj. Furulya vagyok… oké, ez fair hasonlat. És jön a legnagyobb Ó amit valaha tapasztaltam.
Eddig sem voltam ember, csak hangszer. Hangszerből isten leszek, nem is egy. Jézus vagyok, szeretek mindent és mindenkit. Buddha vagyok és megértek mindent. Elefántfejű isten vagyok, aki épp diktálja a káma szutrát valakinek. Akkorát élvezek a szájába, mint még soha ezelőtt és soha ezután. Egy pillanat alatt megöregszem, meghalok, és az egyetlen bánatom, hogy ez a pillanat csak egyszer volt az életemben. Megszűnik a szoba, megszűnik ő, megszűnök én. Mindent betölt a fehér zaj, ami misztikus módon jin-jang formációba rendezi magát. Eltelik ezer év, de az óra csak egy másodpercet lép előre. Leeresztem a csípőmet, és kénytelen vagyok végigghallgatni az artikulálatlak üvöltést, amit valaki a szobában végrehajt, ismerős a hang, de ez nem lehetek én, ugyanakkor ketten vagyunk itt, és ez nem lehet ő sem. A valóság kéretlenül és hívatlanul elkezd visszaszivárogni a tudatomba. Szétizzadtam a bőrdíványt a seggem alatt. Mindkét kezem úgy szorongatja a saját mellbimbómat, mintha az életük múlna rajta. A jobb combom konkréten görcsben van, rohadtul fáj, de nem tudok mit tenni. A farkam még mindig a szájában. A felfelé kiakadt szemeimet rákényszerítem, hogy nézzenek lefelé, ahol is szembe találkoznak egy szexi szájjal, ami tele van egy fasszal, és két kaján szemmel, amik szavak nélkül beleszúrják az agyamba a gondolatot, hogy “Ugye megmondtam”.
Rányel. A polipok tépkedik a farkam.
Egész testem összerándul, mint egy pókháló amibe egy testes rovar épp becsapódott. Hiperérzékeny lettem. Érzek mindenegyes izzadságcseppet csorogni lefelé a fejemen. 25. Nem, már 26. A kezeim nem működnek. A lábaim használhatatlanok, leszámítva hogy az egyikben kommunista lázadás tört ki, és követeli az egyenlő megosztást a nemtommi meg a valami között. A fej örül, hogy a nyak még annyire működik, hogy a fej nem esik le a dívány hátoldala felé. Túlélem, erős vagyok.
Rányel. A polipok újra tépkedik a farkam. Szerintem veszettek.
Az unverzum átminősíti magát az “ezt te nem tudod megérteni” kategóriából az “ezt te nem is akarod megérteni” kategóriába. A szoba a dívánnyal házasságot köt és elmegy Hawaii-ra nyaralni. A dívány hiányában a seggizzadtságom nyugdíjba vonul, leszázalékolva. Mi történt a dohányzóasztallal, dezertált pár évvel ezelőtt? Egy dolog biztos, most nincs itt.
Ami itt van az a görcs a lábamban és a farok a szájában. Ebben a pillanatban abban sem vagyok biztos, hogy vannak kezeim. Azt tudom, hogy farkam van, épp most éhes polipok ráncigálják halálra, de mi lett a testem többi részév
Rányel. Kibaszott jó érzés.
Egy tizenöt tonnás üllő formálódik a fejem felett, és ráesik. A nyugdíjba vonult seggizzadságom mégis visszajönne dolgozni. A szoba és a dívány visszatér a nászútról. A dohényzóasztal észrevétlenül visszalopakodik előző helyére. Biztos magas szintű tolvaj. Itt fekszem én, tövig kifacsarva, kiforgatva, megturmixolva és befűszerezve.
Ez a valóság már sosem lesz olyan, mint volt.
Rányel. Kellemes.
Minden a helyén van. A szoba, a végtagjaim, a dohányzóasztal. Lenézek a kisírt sminkjére, és a gyönyört kicsit felülírja a bűntudat. Tudom, hogy ő karata, ő csinálta, de mégis…. jó ez így?
Rányel. Szégyenlem magam. Azt mondani, hogy “Jó volt” távol áll az igazságtól. Kurva jó volt. Mégis szégyenlem magam. Ellököm a fejét magamtól, és kiszaladok a fürdőszobába.
10 percen keresztül szempárbajt vívok a tükörrel. Próbálom figyelmen kívül hagyni az egyre idegesebb kopogásokat, és leszerelem a “minden rendben van?” kérdéseket egy alkalmi “persze, egy pillanat” mondattal.
Tudom, hogy okos. Tudom, hogy intelligens. Tudom, hogy szexuálisan szabados, művelt, tájékozott és tapasztalt. Azt is tudom, hogy soha nem fogom tudni neki elmagyarázni, hogy számomra mi történt itt és most. Átírta a valóságomat és nem tudom, hogy tudnék ezzel megbírkózni. Eldöntöm, hogy sodródni fogok az árral. Meglátjuk merre visz…
Emlékszel még arra, amikor azt írtam, hogy volt egy titkos tervem? A terv az az volt, hogy felpörgetem a csajszit nem szokásos viselkedéssel, és jól megbaszom. Szerinted sikerült? Jól megbaszás helyett a csajszi átírta a komplett értelmező szótáramat a szopásra vonatkozóan, és adott nekem egy élményt, amit azóta sem tudott senki überelni, még ő maga sem. GAME OVER
Az este nem ért véget, folytatódott kb egy órás áztatással. Berakott videót, amit szeret hallgatni, bekapta a lankadt farkamat és kb egy órán át cuclizott. Persze eredmény nélkül, mert életem legjobb orgazmusa után túl erős elvárás lett volna bármit is produkálni.
Ha tetszett a történet, vannak továbbiak (majdnem 2 éven át voltunk együtt [vagy én képzelem, hogy ez történt, rajtad áll])