Kertem egy kanyargós út végén egy bevágásban volt. Semmi forgalom, csak csend és nyugalom. A szemközti telket nemrég adta el gazdája. Említette, hogy a vevő egy kicsit fura nőszemély, de reméli nem lesz gondom vele.
Egyszer csak megjelent.
Beköszönt, bemutatkozott, hogy ő az új tulajdonos. Közölte, hogy nem kíván ismerkedni és barátkozni itt senkivel, ritkán fog megjelenni, néha vendéggel. Ők naturisták, csak zavartalanul pihenni akarnak.
Tudomásul vettem.
Mikor jött mindig udvariasan köszönt. Aztán lassan pár közömbös szó, végül egyre több.
Az oldalsó szomszédom kérdezte láttam-e , hogy pucéran mászkál a telken, mert ő bizony kileste! Valójában nem nagyon érdekelt.
A helyzet akkor változott meg, mikor segítségemet kérte szabadkozva, hogy a vízellátó rendszerével baj van, egyre többet akadozik. Szerelő kellene, de ő nem ismer senkit.
-Nem lehet nagy a gond, ha lehet megnézném.
Valójában csak a szivattyú kapcsolója akadozott. Kis bejáratás és már rendesen működött.
Fizetni akart, de nem fogadtam el. Innentől azonban egyre többet beszélgettünk. Sok mindent mesélt már magáról, családjáról es sok egyébről is.
Én is elmondtam, hogy ügyeljen a szomszédra, mert bizony kukkol!
-Tudom, észrevettem! – nevette el magát.- Naturistaként megszoktuk. Ennyi belefér.
Már több alkalommal hozta barátnőjét is hétvégére. Miről mesélni akarok az is ilyen alkalommal történt.
Sortban nyírtam a füvet, hallottam nevetgélésüket. Aztán az autó berrenését.
Lejjebb mentem a kapuhoz, hogy intsek nekik. De csak egyedül ült a kocsiban.
-Majd reggel jövök! Ha baj van szólj a szomszédnak! – integetett saját kapuja felé.
Ekkor láttam meg barátnőjét integetve kilépni!
Teljesen pucér volt!
Feszes mellek, ágyékán gyönyörű bozont!
Ő is észrevett engem! De nem zavartatta magát, csak mosolyogva intett nekem is.
Bevallom látványától farkam merevedni kezdett!
-Szomszéd!- hallottam meg később hangját.
-Megint vacakol a szivattyú, megnéznéd?
Meg mindig teljesen pucér volt, úgy várt.
Gyorsan megütögettem a kapcsolót, már duruzsolt is újra.
Farkam teljesen merevvé vált!
-Megdugnál? – nézett végig rajtam vigyorogva!
Nyelni is alig tudtam meglepetésemben!
-Nekem most jólesne! Gyere!- indult el a hintaágy felé.
Követtem!
Visszanézve mosolyogva riszálta meg kislányosan formás fenekét!
Aztán felém fordult!
Mellbimbói már ágaskodtak feszes halmain!
-Látom tetszenek- tolta felem őket!
Már fogtam is meg őket, és borultam föléjük! Szopogatni kezdtem az ágaskodó eperszemeket, miközben leereszkedtünk a hintaágyra.
Egyik kezem már végigsiklott combjain, ágyékának selymes bozontját kezdtem babrálni!
Megnyíltak combjai, ujjaim szeméremajkait érintgetve csusszantak közéjük!
Nem kell sietnünk! -nyögött fel.
De ekkor már hüvelykem csiklóját cirógatta, ujjam hegye meg lassan csusszanni kezdett forró nedves puncijába!
-És neked mid van?- tolta le sortomat!
Meleg ujjaival végigcirógatta rudamat, majd fölé hajolva puszilgatni kezdte!
Ujjam sétálni kezdett puncijában, ő pedig makkomat kényeztetve egyre többet vett be szájába farkamból!
Matatva valami síkosítófélét kent tenyerébe, úgy stimulálta farkamat, cirógatta most már heréimet is! Közben egyre intenzívebben szopott! Hol fogait is használva, hol csak melyen torkára engedve!
Megrándulva puncija csorogni kezdett!
Erre még hevesebben szopta farkamat!
Mélyen benyúltam puncijába, belefeszültem,és elelveztem ajkai között!
De ő is csak szopott tovább!
-Teljesen tönkreteszel! – hördültem fel.
-Nem foglak. Te fogsz engem!- nyöszörögte.
Mikor kiengedte farkamat szájából, akkor szembesültem vele, hogy az még mindig mereven áll, és hogy akkorára duzzadt, amekkorának még sohasem láttam!
-Gyere, baszd szét a pinám! – fordult hátára hörögve!
Szélesre tárta lábait, hívogatóan tárult ki nedveitől lucskos bejárata!
Ujjaival tovább nyitotta szeméremajkait, fészkalódva igazította bejáratát makkomra!
-És most basszál! – vinnyogott fel csípőjét magasra emelve!
Mintha katlanba merültem volna bele, ugy zúgtam tövig forró pinájába!
Remegett, vinnyogott, öklét véresre harapta, hogy sikolyát elfojtsa! Visítva élvezett hatalmasat!
-Ne hagyd abba! Folytasd! Baszd szét a pinámat! -vinnyogta fetrengve alattam!
Nem tudom hányszor jutott a csúcsra, hányszor élvezett el.
Pózokat váltottunk, én basztam, már csorgott a verejtékem, de egyre csak követelte!
Aztán valami elementáris erővel robbanva jutottam magam is a csúcsra! Éreztem, hogy zsugorodik farkam, eddig és netovább.
A napozóágy résein a földig csöpögött pinájából csordogáló nedve!
Csípője meg-megvonaglott, lábai remegtek!
Hosszasan lihegtünk, levegő után kapkodva.
Még rándult egyet néha, meg akart szólalni, de ujjam ajkára tettem.
-Egy szót se!
Elmosolyodott. Szemei hálásan csillogtak.
Mikor lehunyta szemeit, felvettem magamra sortomat és magára hagytam…
Szerző: Apóca 49